Mi történik a kamasz gyermekemmel? Hova lett az illemtudó, engedelmes kislányom/kisfiam?
A kamaszkori problémák, nehézségek, jóval fajsúlyosabbnak tűnnek - és lehetséges következményeik miatt azok is -, mint a kisgyermekkori gondok. A szülő csupán annyit észlel, hogy a gyermek viselkedése – adott esetben – gyökeresen megváltozik, jó tanuló, engedékeny, könnyen kezelhető, kedves, szófogadó viselkedéséből semmi sem maradt. Ellenben itt áll velük szemben egy engedetlen, szüleit állandóan utasító és kritizáló kamasz, aki vagy harsány vagy épp teljesen bezárkózik. Néhol tanulási nehézségekkel küzd, vagy éppen mindenben a tökéletesre törekszik, miközben szorongásai, aggodalmai felőrlik őt és élhetetlenné teszik gyermekkorát, más esetben társasági kapcsolataiban mutatkoznak nehézségek (kiközösített állapot, agresszív erőteljes megnyilvánulás, „láthatalan vagyok” állapot… )…és nem beszéltünk korunk civilizációs ártalmairól, mint a cigaretta, drog, alkohol…média hatása, celeb-mánia, trágár beszéd, szleng, korai szex, „trendi divat”, …. Ami szülői szemmel szinte összeegyeztethetetlen a család értékrendjével.
Hogyan éli meg kamaszkorát maga a gyermek?
Azonban látnunk kell az érem másik oldalát is. A gyermekét, aki elkezdett felnőtté érni, és az érés folyamata egy olyan ismeretlen, macskaköves út, amin bizony meg kell tanulni járni, és nem megy mindig elsőre és könnyen… A hormonháztartás felborulása, a nemi érés folyamata, a fizikai test változásai, - amely gyakran komoly zavart okozhat – hosszú/rövid, kicsi/nagy, és „hol a hangom?”…. No és mi történik mindezek hatására a lélekkel?
|
A fejlődéssel a gyermek érdeklődése kitágul, egyre nyitottabb a világra és ott olyan dolgokat is lát(hat)/hallhat, amit otthon nem, vagy amiről egészen mást tanítottak neki, belső válságokat élhet, meg, nem tudja, mi a helyes vagy helytelen… egyre magasabb követelményekkel, elvárásokkal szembesül, minden élethelyzetben megmérettetik, a versenyhelyzet egyre fokozódik, rengeteg szorongás, megfelelési kényszer, konfliktushelyzet, és annak ellenére, hogy sosem „tanult” önismeretet, és sosem hallott az önmegvalósítás lépcsőiről, az erőszakmentes kommunikációról és egyéb kifejezési módokról, még az is elvárják tőle, hogy tudja ki ő, saját felelősségteljes döntéseket hozzon és mindezeket megfelelő módon kommunikálja.
És ez csupán a természetes érési folyamatok hatása, de mit váltott ki benne kamaszkorára a múltja, azaz mit hozott/kapott otthonról, mennyire meleg, szeretetteljes, megértő a háttér, az a környezet melyben személyisége fejlődik. A családi minták, szerepek mennyire alapszanak önismeretben, önelfogadásban és önszeretetben növekedett, érett bölcs szülői hozzáálláson. Segíti- e a szülői háttér az önállósodását, úgy hogy stabil, erős tölgyfaként állnak mögötte, kijelölve és biztosítva a biztonságos fejlődésének egészséges határait, kereteit, de kellő teret biztosítva a szárnypróbálgatásnak?
Szóval a kérdés sok, de egy biztos, a szülők és a gyermek nem állhatnak szemben egymással, hiszen ŐK EGY CSAPAT. És nagyon becsülendő, ha az egyre nehezebb helyzetbe kerülő szülő fel meri vállalni és szembe mer nézni a kétségeivel, félelmeivel és időben fordul szakértő segítségért.
Miben segít a mediátor, azon kívül, hogy újra segít megtalálni a „közös hangot”….?
- Segíthet megreformálni, hatékonyabbá tenni a gyermek korának megfelelő nevelési útmutatókat, mely mindazáltal, hogy következetes, reális, ugyanakkor megértő, figyelő érzékeny és rugalmas,
- segíthet a közös „játékszabályokat” és a hétköznapi rutinokat kialakítani, amiben mindenkinek helye és kiemelt szerepe van, miáltal a kamasz gyermek is érezheti, élvezheti jogait, de tudnia kell felelősségét is,
- segíthet megláttatni egymással az érdekeket, érdekellentéteket, és együtt megtalálni ezek feloldására a lehetséges megoldásokat
- amennyiben szükséges önismereti, személyiségfejlesztéssel kapcsolatos külön ülés keretében segítheti a kapcsolatban lévő felek önbecsülésének növelését, egyéni képességeinek, gyengeségeinek feltárását, megértését, elfogadását, mindezek révén egymás felé fordítani – a meg nem értett különbözőségek miatt – egymástól távolodó szülőt és gyermekét.
A mediáció során megértjük, mit jelent az, hogy a családtagok egy azon csapat tagjai, és bizony ha a csapaton belül folyamatos hatalmi harcok vannak, akkor minden megnyert csata öröme csupán egy pillanat, hiszen már indulhat az ellentámadásra való felkészülés…és bizony az már nem otthon, hanem küzdőtér…és a folyamatos küzdelem az egész csapatot gyengíti. Tehát már rövid távon is csak rosszul jöhetünk ki belőle.
|
